Szabadság tanítássorozat

(Bob Hamp)

 

2/b. A változás szintjei

 

A következő dolog a világ. Mikor a világról beszélek, ennek a bukott világnak a rendszerére gondolok, amiben ma élünk. Az 1 Mózes 3 óta vannak olyan igazságok, amik nagy hatással vannak arra, ahogy észlelünk és hiszünk. Emlékeztek arra, amit arról a háborúról mondtunk, ami a régen elhitt és megtapasztalt dolgok, és az Isten által újonnan kinyilatkoztatott velünk kapcsolatos igazságok között zajlik? A világ rendszere ellenünk harcol. Az akrobata történetében az életének minden körülménye próbálta összezúzni az önmagával kapcsolatos igazságot. A te életedben is felismerheted ezeket. És hogy mi van a világban? Például a családod. Én nagyon jó véleménnyel vagyok a családról, a család Isten elsődleges intézménye. Valójában Isten azért adta a családokat, hogy az Ő áldását közvetítse. Egy tökéletes család ezer nemzedékig közvetíti az áldást. Ugyanígy a családunk tökéletlenségei is tovább mennek nemzedékről nemzedékre, a családunk hibáit is egyik generáció a másikra örökíti. Ezek a tökéletlenségek befolyásolnak minket és gátolhatják a hitünket. Ha az apám elhagyott, nehéz elhinnem, hogy Isten mindig velem lesz. Ha anyám elutasított, nehéz elhinnem, hogy a Szent Szellem teljesen elfogadott. A családi tapasztalataink harcolnak az ellen, hogy elhiggyük az Istennel és önmagunkkal kapcsolatos igazságokat, amik szabaddá tehetnének.

 

A gyülekezetnek is lehet ilyen hatása. Az történik, hogy egy ember beszél a tömeg előtt mikrofonnal a kezében, magyarázza az Igét, és mi olyan tekintélyt tulajdonítunk neki, ami vagy Istentől adatott, vagy nem. Nagyon fontos, hogy amit én vagy bárki más tanít, hasonlítsátok össze a Szentírással, és ítéljétek meg, hogy Istentől van-e vagy embertől. Az egyházakban hatalmi rendszert, hierarchiát állítunk fel. Ha konkoly kerül a búzatáblába, a konkoly az egész búzatáblára hatást gyakorol. Sokszor ez történik az egyházakban is: az egész egyház vagy gyülekezet eltévelyedhet, és generációkkal később mérgezővé válik. Ennek ellenére tekintélye van annak az egyháznak. Az embereket olyan emberek sebzik meg, akik emberi tekintélyt hordoznak egy olyan Királyságban, amely Istené kellene, hogy legyen. Mivel az egyház emberi intézmény, ha eltévelyedik, ugyanolyan fájdalmat tud okozni az embereknek, mint bármely más intézmény a föld színén.

 

A harmadik akadálya a meggyőződésünk megváltoztatásának a testünk. Olvassátok el a Róma 6-9-et. Ezek a legbonyolultabb és legfontosabb igék annak megértésére, hogy Jézus megszabadított minket saját magunktól. Egyszerűen fogom elmagyarázni. Pál háromféleképpen beszél a testről. Az első az óember, a bűnös természet, az a bűn, amiért Jézus meghalt. Tehát mikor Pál az ótermészetről beszél, az ember bűnös természetére utal. A második a hústestünk, ez a cserépedény, amiben a lényünk lakik. A keringési rendszerünk, az idegrendszerünk, a csontvázunk, az emésztőrendszerünk. Az emberi test az a rendszer, ami a tapasztalatokkal kapcsolatban visszajelez, és a tapasztalatokért felelős. A Sátánt e világ istenének nevezik, ő azon dolgozik, hogy úgy programozza a tapasztalatainkat, hogy azáltal becsapjon minket. A tapasztalatainkat az idegrendszer továbbítja, tehát van egy olyan része a testünknek, mely információkat közöl, és hazudni is tud nekünk. A harmadik a szellem, a megváltott, új természet. Az óemberünk keresztre lett feszítve és eltemettetett, ahogy a Róma 6-ban olvashatjuk. Talán azt mondod, nem érzed, hogy meg lenne feszítve, és el lenne temetve az óembered – ez is az idegrendszer miatt van, melyet évekig az óember programozott. Az ótermészet programja nem múlik el azáltal, hogy az ótermészet eltűnik. Ha valakinek odaadod a számítógéped, de nem törlöd le a rajta lévő tartalmakat, akkor ez az ember birtokolni fogja az összes programodat. Attól, hogy a testünket az új természetre adjuk, attól még át kell programozni. Az ótermészet meg lett feszítve, és el van temetve, az Isten természete megszületett bennünk, és félelemmel és rettegéssel kell, hogy kiábrázolja az idegrendszer belső programját, hogy átváltoztasson minket az identitásunk szintjétől a meggyőződés szintjén át a gondolatainkig, érzéseinkig és képességeinkig, a másokkal való kapcsolatainkig. Tehát a régi természet, a hústest, és az új természet, belülről kifelé haladva átprogramoz minket.

 

Még egy utolsó példázatot mondok: a mennyek országa olyan, mint egy amputált ember. Ha valamilyen testrészedet amputálták, vagy ha ismersz ilyen embert, beszámolnak az úgynevezett „fantomvégtag” jelenségről. Egy ismerősöm két évvel ezelőtt autóbalesetet szenvedett, és a lábát a térdénél amputálni kellett. Arról számol be, hogy a lábfeje két éve borzasztóan viszket. Milyen lábfeje? Már nincsen jobb lábfeje. Az idegsejtek, amik a lábfejét az agyával kötötték össze, jeleket küldenek valahonnan, ami már nem is létezik, mégis azt az érzetet keltik, mintha lenne. Az idegrendszere olyat állít, ami nem igaz. Valahol fentebb viszket, de ő úgy érzi, mintha lenn viszketne. Mivel az ótermészet meghalt, és el van temetve, és létrejött az új természet, az idegrendszerünket át kell programozni, hogy ne küldjön azzal kapcsolatos jeleket, akik régen voltunk, hanem olyan jeleket küldjön, ami az új természetünkkel egyezik. Több orvossal is beszéltem, és mind megerősítették ezt. Ha valaki elveszítette valamelyik végtagját a következőképen kezelték: ha fájt, fájdalomcsillapítót adtak, ha viszketett, akkor erre való gyógyszert. Így az idegrendszer által kiváltott tüneteket kezelték. Ez átmenetileg hatásos volt, de hosszútávon a hazugságot erősítette meg. A tünetet kezelte, egy pillanatra jobb lett tőle, de idővel az agy úgy hitte, hogy a nem létező lábfej még mindig ott van, hiszen a gyógyszer hatására időnként jobb lett az állapota.

 

Olyan ez, mint mikor mi próbáljuk legyőzni a régi természetünket, holott az már halott és a földbe van temetve. Ahhoz, hogy birkózni tudjunk a régi természetünkkel, ahhoz előbb fel kell azt támasztanunk, és bár nem támad fel, mi erősnek gondoljuk, és minél többet birkózunk vele, az idegrendszerünk annál jobban elhiszi, hogy még mindig életben van. Ugyanúgy, ahogy az amputált ember tüneti kezelése akár évekig elhúzhatja ezt a hazugságot, mi is hitelesíthetjük a régi természetet azáltal, hogy birkózni próbálunk vele. Akkor mi a megoldás? Tehát ha elveszítettem a lábam térdtől lefelé, és viszket a lábfejem, mit csinálnak vele? Veszik azt, ami régen idegközép volt, most viszont idegvégződés, és dörzsölgetik, ingerelik, ezáltal átprogramozzák az agyat, hogy megtanítsák, hogy itt már valami új dolog van. Így az agy nem arra koncentrál, ami már nincs ott, hanem valami új dologra. Az előbb azt mondtam, hogy mikor megtérünk, azt mondják nekünk, hogy olvassuk a Bibliát, imádkozzunk, járjunk gyülekezetbe. Nem kell, hogy úgy érezzük, muszáj megtennünk ezeket a dolgokat. Ez a könyv, a Biblia, Isten élő beszédét tartalmazza. Ha az új természetet stimuláljuk, ingereljük, az agyunk elkezdi látni azt, ami új, ahelyett, hogy a régi dolgokra koncentrálna. Tehát nem muszáj ezt olvasnom, de ez olyan, mint mikor az idegvégződést ingereljük egy amputált embernél. Ez stimulálja azt az új Szellemet, ami bennem van, hogy megújuljon az elmém, hogy másképp gondolkodjak. Nem muszáj imádkoznom, de mikor imádkozom, az élet forrásához kötöm magam, és azzal a Személlyel van közösségem, aki engem alkotott és újjáteremtett. Olyan ez, mintha egy izmot tornáztatnék, amely tudatja velem, hogy már egy új teremtés vagyok. Mikor más hívőkkel összejövök istentiszteletre, ezt nem muszáj megtennem, de ha megteszem, a bennem lévő új Szellemet ez stimulálja, újra tudtomra adja, hogy az elmém megújult, és a szellemem felfrissülhet. Segít arra koncentrálni, ami van, ahelyett, hogy az elmúlt, már nem létező dolgokra koncentrálnék. A test nem ugyanaz, mint a természetünk, de mivel érzések kísérik, azt gondoljuk, ezek mi vagyunk, pedig ezek az érzések csak körülveszik lényünket, mi igazából új teremtések vagyunk Krisztusban.

 

Imádkozzunk együtt! „Atyám, köszönjük, hogy amit velünk tettél, az jobb, mint amit el tudnánk gondolni. Belülről átváltoztattál, és ha ezt ma nem tapasztaljuk, attól még igaz. Uram, kérlek, stimuláld bennünk az új életet. Ahogy Veled beszélgetünk, halljuk meg szavad, ahogy olvassuk Igédet, hozd közel hozzánk, mutasd meg a velünk kapcsolatos igazságokat, segíts elhinni a szívünkben, amit Te már elvégeztél Jézusban.”

 

Felhívás:

 

1. Egy kérdést szeretnék feltenni: „Ha az üdvösség nem abból áll, hogy keményebben próbálkozom és bocsánatot kérek, ha elbukom, hanem abból, hogy a régi természetemet újra cserélem, akkor megtörtént ez már velem?”

 

Vezessétek imában azokat, akik még nem hoztak eddig döntést – Istennek adjuk a régi természetet/identitást, és hálát adunk az újért.

 

2. Nyíljanak meg szellemi szemeink, hogy új természetünkben lássuk önmagunkat.

Szerző: Hun Bol | 2018. augusztus 26.