DNS-ünk felfedezése tanítássorozat

(Peter Wan)

 

4. Evangélizáció – A falak nélküli gyülekezet

 

Ma folytatjuk megkezdett sorozatunkat, ami a DNS-ünk felfedezéséről szól. Volt már eddig szó a gyülekezeti látásunkhoz kapcsolódóan arról, hogy mit jelent családnak lenni, mit jelent tanítványnak lenni, és legutoljára Jaclyn pásztornő Isten fiairól és lányairól beszélt.  Én ma az evangelizációról prédikálok, és végül Jon pásztor Isten királyságáról fog beszélni. Először is engedjétek meg, hogy felolvassam a gyülekezetünk látását:

 

„Mi a gyülekezet, úgy élünk együtt, mint egy család, miközben felkészítjük Isten fiait és leányait arra, hogy bármerre is járnak az életben, képesek legyenek Isten királyságának szeretetét, erejét és dicsőségét bemutatni.” Ma a fő hangsúly ebből azon lesz, hogy hogyan tudjuk ezeket bárhol bemutatni. Az Isten királyságának minden helyre el kell jutni. Hiszen Jézus is azt mondta, hogy ne azt kérdezzétek, hogy itt van-e vagy ott van-e az Isten királysága, hiszen az közöttetek van! Ebből következik, hogy akármerre mész az életben, Isten királysága is megy veled. Ezért fogunk ma az evangelizációról beszélni.

 

Tehát az öt alapvető érték gyülekezetünk számára a következő:

 

1. Család

2. Tanítványság

3. Identitás

4. Evangélizáció

5. Isten Királysága

 

Mielőtt tényleg belevágnánk, hadd olvassak fel nektek egy szakaszt az Igéből: „Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.” Példabeszédek könyve 11,30. Imádkozzunk most! Mennyei Atyánk nagyon köszönjük neked ezt a mai reggelt! Köszönjük, hogy szólsz hozzánk! Kérünk, hogy mutatkozz be a te fiaidnak és lányaidnak, azoknak, akik még nem ismernek téged és mindenkinek, aki most itt van ebben a teremben. Nincs egy olyan ember itt és most, akihez te ne tudnál szólni. Nem magunk miatt vagyunk biztosak abban, hogy meghalljuk a te szavadat, hanem azért mert te egy olyan Isten vagy, aki vágyik arra, hogy szóljon az Ő fiaihoz és lányaihoz. Ezért kérünk, hogy szólj hozzánk ma! Kérünk, hogy a te igéd váljon életté bennünk, és főleg azokban, akik most lelkileg halottnak érzik magukat. Kérjük, leheld ránk az élet igéjét! Jézus, te azt mondtad, hogy a te igéd élet és igazság. Kérjük, jelentsd ki magad a te Szent Szellemed által! Jézus nevében. Ámen!

 

Miután átadtuk az életünket Jézusnak, annyira megigazultunk, amennyire csak lehet. Ez ugye azt jelenti, hogy jó kapcsolatba kerültünk Istennel. Ezáltal újra kapcsolódtunk az élet forrásához. Ez az, amiről beszéltünk eddig. Ez azt is jelenti, hogy az igazság gyümölcseit kell teremnünk már. Eredetileg az embereknek látniuk kellett volna az élet fáját, enni róla, ezáltal Istennel találkozni, és vele együtt élni. Mit értek ez alatt? Mi már megigazultunk Krisztussal együtt, már igazzá lettünk Krisztus által. Így hát az életünkből a megigazultságnak folyamai kellene, hogy áradjanak. Aztán mikor a körülöttünk élő emberek látják, tapasztalják és megkóstolják ezt, akkor ők is kellene, hogy találkozzanak avval a személlyel, akitől ez az egész árad, aki az életet adja. Kellene, hogy találkozzanak Istennel az emberek, akik körülöttünk élnek, rajtunk keresztül. Kellene, hogy örökre megváltozzon azoknak az embereknek az élete, akikkel találkozunk. Ha te keresztény vagy, akkor azért kéne, hogy leginkább imádkozzál, hogy aki találkozik veled, az örökre változzon meg! Nem lenne szabad, hogy ugyanolyan maradjon az életük miután találkoztak veled, miután megismertek, időt töltöttek veled, még akkor is, ha csak egy kávét ittatok meg együtt. Kellene, hogy ezek a találkozások hatással legyenek az életükre. Sajnos, azonban, mi keresztények ahelyett, hogy az igazság gyümölcseivel etetnénk a nemzeteket -- azokat, akik éheznek és szomjaznak rá, és Istenhez kiáltanak ezért -- sokszor inkább egy kerítést építünk magunk köré. Egy kerítést építünk az élet fája köré, és távol tartjuk az embereket tőle, mert félünk, hogy megfertőznek vagy beszennyeznek minket az emberek. Az Ószövetségben van is erről szó. Mi történik az ószövetségi gondolkodás szerint, ha egy nem szent hozzáér egy szenthez? Melyik lesz hatással a másikra? Igen, a nem szent fertőzi meg a szentet. Az Újszövetségben viszont láthatjuk, hogy Jézus eljött, bemutatta az Isten királyságát, és többek között ezt a hozzáállást is megváltoztatta. Az Ószövetségben például, ha te leprás voltál, akkor senkinek se volt szabad megérintenie téged. Ez az ószövetségi törvényben is benne volt.  Ha valaki leprás volt, akkor senkinek se volt szabad megérintenie őt, mert tisztátalan volt.

 

De mi történt, mikor Jézus találkozott egy leprással az Újszövetségben? Ezt mondta a leprás neki: „Hé! Dávid fia! Ha akarsz, meg tudsz gyógyítani!” Jézus pedig rögtön megérintette, még mielőtt bármi mást mondott volna -- például, hogy: „Igen, akarom, hogy meggyógyulj!” -- egyszerűen csak megérintette. Az újszövetségi korban, amiben most is élünk, mikor már megigazított minket Isten, és így megyünk tisztátalan helyekre, akkor nekünk kell oda bevinni a szentséget, a tisztaságot, a megszentelődést, akárhová is megyünk. Nekünk kell sónak és világosságnak lenni. Sajnos sokszor mi keresztények még mindig ebben az ószövetségi gondolkodásban élünk, és jobbnak látjuk, hogy ha inkább egy kerítést építünk magunk köré, áldjuk az Urat belül, jól érezzük magunkat a gyülekezetben, a konferenciákon, és így jól megvagyunk a többi hívővel egy csoportban a mi kis életünkben. Ahogy véget ért a három napos Királyság Kultúra konferencia, ami tényleg nagyon dicsőséges volt, eljött a péntek este, és egy taxiban ülve utaztam éppen hazafelé, és láttam az embereket menni az utcán, és így szóltam magamban: „Ezeknek az embereknek semmit sem jelentett ez a csodálatos három nap, mivel ők nem voltak ott. Nem látták a gyógyulásokat sem. Nem tapasztalták meg az Atya Isten szeretetét és érintését. Nem, semmit sem kaptak mindebből. Csak élik a maguk kis életét, és teszik a saját dolgaikat.” Aztán elkezdtem a szívemből imádkozni magamban: „Isten! Kérlek, küldd el hozzájuk a te embereidet, a te fiaidat és lányaidat! Kérlek, küldd ki őket az utcákra, és mindenhová, ahol ők járnak. Vigyék a te dicsőségedet, jelenlétedet, szeretetedet és erődet mindenhová, ahol ezek az emberek járnak!”

 

A Biblia azt mondja, hogy: „Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.” Na mármost ez ugye a Példabeszédek könyvében, az Ószövetségben van. Sokszor mikor azt halljuk, hogy lelkeket megnyerni akkor mire gondolunk? Arra, hogy valahogy elmondassuk velük a bűnösök imáját vagy a befogadó imát, nem? Mondd el utánam, oké? Én hiszek ebben az imában, és nem is akarom kigúnyolni, de ebben az igében, amit a Példabeszédek könyvéből vettünk, egyáltalán nem erről van szó. Nem mondja azt az ige, hogy vegyük rá az embereket, hogy elmondják a bűnösök imáját vagy a befogadó imát, hiszen ekkor még nem jött el Jézus. Az eredeti szövegben a lelkét megmenteni szó igazi jelentése az az, hogy megnyerni valakinek a szívét, megnyerni valakit valaminek. Nagyon nehéz ugyanis megnyerni valakinek a szívét. Sokkal könnyebb megnyerni egy vitát, mint elnyerni valakinek a szívét. Nagyon sok szó esik az emberekkel való kapcsolatról az Ószövetségben, és különösen a Példabeszédek könyvében. Sokat olvashatunk arról, hogy milyen legyen a kapcsolatunk a körülöttünk élőkkel. Itt pedig azt mondja az Ige, hogy bölcs vagy, ha lelkeket tudsz megmenteni. Ezért azt kell tennünk, hogy kilépünk a megszokott életünkből (a komfortzónánkból), és belépünk a körülöttünk élők életébe!

 

Ezt mondja Jézus a Lukács evangéliuma 10,3-ban: „Menjetek! Vigyázzatok, mert úgy küldelek ki benneteket, mint bárányokat a farkasok közé.” Egy kicsit vizsgáljuk meg most ezt az igét! Kezdjük ott, hogy igazából mit mondd itt Jézus nekünk? Először is azt mondja, hogy menjetek! Azaz neked és nekem olyan emberré kell válnunk, aki aktív, és eléri az embereket. Nem szabad olyannak lennünk, akik csak a gyülekezet négy fala között elvannak szépen. Ha jobban belegondolsz ebbe, akkor ez elég érdekes. Jézus azt mondja, hogy menjetek, és vigyázzatok, mert úgy küldelek ki benneteket, mint bárányokat a farkasok közé! Szerinted a bárányoknak ki kell menni, hogy a farkasok odajöjjenek hozzájuk? Nem! Akkor is jönnek a farkasok, ha ott maradsz ahol vagy, és nem mész sehova. Valahogy magától értetődő számunkra, hogy azokra, akik a gyülekezeten kívül vannak, úgy gondoljunk, mint akik farkasok. Akik kívül vannak, azok biztos gonoszak, és van rá okunk, hogy féljünk tőlük. Ha így gondolkozunk, akkor az is természetesnek tűnik, hogy elsősorban védelmet keresünk, ha veszélyt látunk. Például ha egy golfpályán sétálsz és ezt hallod, hogy: „Vigyázz a fejedre!”, akkor behúzod a fejed, és így próbálod megvédeni, nem? Vagy ha focizol, és valaki szabadrúgást készül rúgni, te pedig a védők falában állsz, akkor mit csinálsz? Nyilván védeni fogod magad, és eltakarod a legérzékenyebb testrészeidet legalább, nem? Természetes reakció, hogy az ember védelmet keres, és elbújik, ha veszélyt lát. Ezért mindig fenn áll az a kísértés számunkra, hogy távolságot tartsunk más emberektől, és elbújjunk mások elől. Jézus azonban nem ezt mondta! Nem mondta nekünk, hogy csak nyugodtan énekeljetek dicsőítő énekeket, és hallgassatok jó prédikációkat a gyülekezeten belül! A lényeg, hogy biztonságba legyetek! Nem mondta nekünk, hogy válasszuk el magunkat a többi embertől és bújjunk el. Ha ezt mondta volna, akkor nyugodtan berendezkedhettünk volna védelemre. De az Isten királysága nem védekezik. A gyülekezetben sajnos túl sok minden szól arról, hogy hogyan védjünk meg valamit vagy valakit. Jézus sose mondta azt, hogy az Isten királysága erőteljesen védekezik az ellenség összes támadása ellen. Mit is mondott Jézus a Máté 11-ben? Azt mondta, hogy Isten királysága erőteljesen terjeszkedik. A legjobb védekezés a támadás. Jézus azt mondta, hogy az Isten Királysága arról szól, hogy kimegyünk. Nem csak akkor, ha noszogatnak, hanem magunktól is. A múlt héten is, mikor szinte teljesen lefoglalt a Királyság Kultúra konferencia, imádkoztam Istenhez a vasárnapi prédikációmmal kapcsolatban, és hallottam, ahogy ezt mondja Isten: Erről a helyről fogok kiküldeni olyan prófétákat Taipei utcáira, akik reményt és gyógyulást visznek! Sőt, nem csak Taipei utcáira fogom őket elküldeni, hanem a nemzetekhez. Jézus keresi azokat a prófétikus embereket, akik a mostani generációból jönnek elő. Olyanokat, akik nem csak látják a világot, és nem csak elítélik a világot azért, amilyen, hanem akik a reménység és gyógyulás prófétáiként szolgálnak.

 

Mi, mint keresztények, mint Isten gyermekei nem lehetünk csak egyszerű hőmérők, akik megmutatják hány fok van. Légkondicionálóknak kell lennünk, amik beállítják és megtartják a megfelelő hőmérsékletet! Hiszen a hőmérő csak egyszerűen megmutatja, hogy hány fok van ott éppen, ahol van. Igen, igen ez a világ tele van gonoszsággal! Nézd már, mit csinál már megint a kormány! Nézd már, megint mit csinál az önkormányzat! Hallottad, mit csinál ez meg az az ember? - mondogatjuk magunkban és egymás között. Ezzel szemben Isten arra hívott el minket, hogy olyanok legyünk, mint a légkondicionálók, amik meghatározzák a hőmérsékletet! Legyünk mi azok, akik meghatározzák a szellemi állapotot! Gondoljatok csak bele! Jézus nem azért halt meg, hogy okoskodhassunk, és mindent elítélhessünk. Nem! Jézus azért halt meg, hogy megváltoztassuk a világot. Nem kell ahhoz nagy prófétának lenni, hogy rájöjjünk milyen nagy mocsokban él a világ, és milyen nagy rendetlenség uralkodik a világban. Ezt még a hitetlenek is meg tudják mondani. Még ők is rá tudnak arra jönni, hogy mennyi rossz dolog történik a gazdaságban, az oktatásban meg az élet többi területén, például a szexrabszolga-kereskedelemben az egész világon. Ahhoz nem kell Isten gyermekének lenni, hogy okoskodhassunk a rossz dolgokról a világban.

 

Ahhoz viszont már tényleg Isten gyermekének kell lenni, hogy a reménység és a gyógyulás prófétái legyünk. Hiszen ehhez tudni kell, hogy mi az, ami elérhető Isten királyságában. Tudni kell, hogy mit képesek elvégezni az Atya végtelen erőforrásai, például az Ő végtelen szeretete. Isten gyermekeinek kell lennünk ahhoz, hogy ezeket kibocsássuk a világ számára. Ezt pedig te és én tudjuk megtenni. Jézus azt mondja, hogy legyél kezdeményező, menj ki, és nyerjél meg lelkeket! Ezt találjuk a 2 Timóteus 4,2-ben: „Tehát azt parancsolom neked, hogy hirdesd Isten üzenetét az embereknek, akár kedvező, akár kedvezőtlen a helyzet! Győzd meg, igazítsd helyre, bátorítsd, figyelmeztesd és tanítsd őket nagy türelemmel!” Mit is jelent ez valójában? Azt, hogy mindig készen kell állni Krisztust képviselni, az igéket mondani, a betegeket gyógyítani. Nincs kifogás! Akkor is, mikor minden jól megy az életedben, és akkor is mikor nem mennek jól a dolgok az életedben. Mindegy milyen körülmények között vagy éppen. Hiszen ez nem rólad szól, hanem arról, akit te képviselsz. Jézus pedig ugyanaz tegnap, ma és örökké. A Biblia azt mondja, hogy a mi Atyánk nem változik, benne nincs meg a fénynek és a sötétnek a váltakozása. Ő nem változik. Isten tud téged használni! Ő fog téged használni annak ellenére is, hogy milyen vagy. Nem azért használ, mert annyira jó vagy. Rajtad keresztül fog cselekedni. Ez az egész nem arról szól, hogy: „Ó milyen jól érzem ma magam! Ó milyen szellemi ember vagyok ma, ezért Isten ma tud engem használni!” Amikor megtértem úgy gondolkodtam, hogy ahhoz, hogy Isten tudjon engem használni, ilyennek meg olyannak kell lennem. Azonban hamarosan rá kellett jönnöm, hogy a legrosszabb napjaimon tette Isten a legcsodálatosabb dolgokat rajtam keresztül. Így adta tudtomra Isten, hogy ez az egész nem rólam szól, és nem arról szól, hogy szerintem mire vagyok képes. Ez arról szól, - mondta Isten nekem - hogy ki vagyok én benned.

 

Az előbb említett igében Jézus úgy beszél rólunk, mint bárányokról. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy még mikor gyerekcipőben járunk a hitben, akkor is ki kell mennünk.  A bárány szó, ugye, azt jelenti, hogy fiatal háziasított birka. Isten tudja, hogy fiatal vagy hitben, és néha éretlenül viselkedsz, de ha akarod, Isten tud téged használni. Isten nem tökéletes embereket keres, hiszen akik tökéletesek, azok nem segítenek másoknak. Isten olyanokat keres, akik akarják, hogy Ő használja őket. Mit sem ér, ha tökéletes vagy, vagy ha kívülről tudod a Bibliát, ha nem akarod Isten királyságát bemutatni itt a Földön. Semmit sem ér, ha sokat tanulmányoztad a gyógyulásokkal kapcsolatos igéket, de nem vagy hajlandó imádkozni a betegekért. Isten nem tökéletes embereket keres magának, hanem olyanokat, akik akarják, hogy Ő használja őket. Érdekes módon a legtöbb embert azok a hívők nyerik meg Krisztusnak, akik még egy éve se tértek meg, és égnek az Úrért. Ismerek olyan fiatal hívőket, akik drogosok voltak vagy bűnbandák tagjai. Mikor bizonyságot tesznek Jézusról még trágár szavakat is használnak. Aztán vannak olyan hívők, akik ezen egy kicsit megbotránkoznak, de gondoljunk csak bele: Isten használja ezeket az embereket is, semmi kétség! Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy aztán idővel Isten nem formálja őket is a megszentelődés útján. Ismeritek azt a mondást, hogy Jézus szeret téged úgy, ahogy vagy, de jobban szeret annál, mint hogy úgy hagyjon, ahogy vagy? A lényeg, hogy ez az egész nem arról szól, hogy tökéletesnek kell lennünk, hanem arról, hogy akarjuk-e, hogy Isten használjon minket. Arról szól, hogy megkéred Jézust, hogy használjon téged. Emlékeztek arra a vak emberre a Bibliából, akit Jézus meggyógyított? Amikor megkérdezték az emberek, hogy mi történt, csak annyit tudott mondani, hogy nem tudom. Csak azt tudom, hogy nem láttam, de most már látok. Nem tudott semmi mást. Egyszerűen elmondta az embereknek, hogy mit tett érte Jézus. Vak voltam, de most már látok. Te is mondd el egyszerűen az embereknek, hogy mit tett veled Jézus! Nem kell a teológiát elvégezni az egyetemen, hogy ezt megtedd. Hiszen ki más tudná jobban, hogy mi történt veled, mint te? Egyszerűen csak mondd el az embereknek, hogy ezt meg ezt tette velem Jézus! Akkor se ijedj meg, ha az emberek mindenféle kérdéseket tesznek fel. Mondhatod nyugodtan, hogy nem tudod minden kérdésre a választ. Velem is előfordult már, hogy mikor egy barátommal osztottam meg az evangéliumot, akkor mindenféle kérdéseket tett fel. Megmondtam neki, hogy nem tudom az összes kérdésre a választ. Tényleg nem tudom. Lehet, hogy ez most megdöbbentő a számotokra, de az az igazság, hogy még a pásztorok se tudják mindenre a választ. Tényleg nem tudjuk. Ha valaki azt állítja, hogy mindenre tudja a választ, az hazudik nektek. Azt viszont tudom, amit átéltem, és ez valóságosabb, mint a mindenféle válaszok. Elmondhatom teljes szívvel, hogy Jézusnak átadtam az életem, és Ő megváltoztatott engem, és nélküle nem tartanék itt, ahol tartok ma. Ha ezt egyszerűen kimondod a körülötted élő embereknek, ha ezt egyszerűen felvállalod, akkor igazából ajtót nyitsz Istennek, Ő pedig onnantól fogva átveszi az irányítást, és meg fog mindent tenni, ami tőle telik. Jézus bárányoknak hív minket, és megígéri, hogy velünk jön, ahová megyünk. Jézus a nagy pásztor. Jézus azt mondja nekünk, hogy kiküldelek titeket mint bárányokat a farkasok közé, de legyen a szemetek előtt, hogy én pásztor vagyok. Nem csak kiküldelek titeket, hanem veletek megyek. Sőt, elküldöm a Szent Szellemet, hogy bennetek éljen, és hogy felkenjen titeket erővel, ezért amikor majd kimentek, akkor nem kell a saját erőtökre támaszkodnotok. Mert lehet, hogy kint farkasok várnak rátok, de Jézust Júda oroszlánjának is nevezik. Gondoljatok csak bele! Ha olyan bárány vagy, akiben egy oroszlán él, akkor biztos nem fogsz megijedni attól, ami körülötted van. Ha találkozol valakivel, aki össze van törve, akkor nem fogsz ott hebegni és habogni, hogy mit mondjál, amivel jót teszel. Nem fogod azt gondolni, hogy, jaj, nem tudom hogyan kéne most imádkozni, vagy meggyógyítani a beteget. Csak annyit kell tudnod, hogy a Júda oroszlánja benned él. Akkor pedig meglesz benned a bátorság, amire szükséged van.

 

Jézus ezzel a példázattal arra is akar minket tanítani, hogy el kell mennünk azokhoz az emberekhez, akik különböznek tőlünk, akik mások, mint mi. Menj el azokhoz, akik mások mint te! Jézus nem mondta azt, hogy kiküldelek titeket mint bárányokat a szarvasok közé. Jézus azt se mondta, hogy kiküldelek titeket, mint bárányokat a tehenek közé. Nem olyanok közé küldött el minket, akik ugyan olyan ételeket szeretnek, mint mi, akik ugyanazt a fajta zenét hallgatják, akik ugyanazokat a filmeket nézik, mint például az Otthagyottak című keresztény filmet. Azt mondta Jézus, hogy kiküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne értsetek félre, ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyedül csak Jézussal kell menned. Nem! Szükséges, hogy elszámoltatható legyél, és ezért is szükséged van arra, hogy egy családban éljél, egy gyülekezetben. Isten azonban olyan emberek közé is küldhet minket, akik másként gondolkoznak, beszélnek és öltözködnek. Amikor négy és fél evvel ezelőtt visszajöttem Tajvanba, nem ismertem senkit igazából. Csak azt tudtam, hogy Isten küldött ide. Akkoriban az foglalkoztatott, hogy hogyan tudnék találkozni és megismerkedni emberekkel. Először egy olyan állásom volt, ahol el kellett mennünk bizonyos szórakozóhelyekre és különböző rendezvényekre felhívni az emberek figyelmét. Akkoriban én voltam az egyedüli hívő abban a csapatban, aztán hála Istennek többen lettünk. Az első három vagy négy embert, akit bemerítettem itt Tajvanban, ezeken a szórakozóhelyeken ismertem meg. Egyszerűen csak megosztottam velük az evangéliumot. Mikor megkérdezték, hogy mit csinálok, akkor azt mondtam nekik, hogy pásztor vagyok. Erre persze meglepődtek és megkérdezték, hogy hát akkor én mit keresek ott. Csak mondd el az evangéliumot! Egyszerűen csak meg kell az emberekkel osztanod az evangéliumot! Prófétálj az életükről! Egyszer egy bárban beszélgettem egy férfivel, és egyszerűen megkérdeztem, hogy imádkozhatok-e érte. Mondtam neki, hogy mikor 12-13 éves volt, akkor volt egy apaként szereplő ember az életében, aki nagyon nagy kiábrándulást okozott neki. Azóta már nem a régi az élete. Ekkor megkérdezte tőlem, hogy honnan tudtam ezt? Elmondta ez a férfi, hogy pont abban az időben egy katolikus iskolába járt, és kiderült, hogy minden pap, aki az iskolában tanított, molesztálta a gyerekeket. Erre teljesen elvesztette a hitét Istenben, és azóta se sikerült visszaszereznie. Ahogy már mondtam, a világ keresi azokat, akik a gyógyulást és a reménységet hozzák, a gyógyulás és a reménység prófétáit. Ezek pedig ti vagytok, mindannyian! Senki sem különb a másiknál, hidd el! Ha ismernétek engem, ha eljönnél hozzánk vendégségbe vagy a házi csoportomba, akkor rájönnél, hogy én is csak ember vagyok, mint te. Szeretek viccelődni, és néha rossz dolgokat mondok. Azonban Isten olyan embereket küldd ki, akik akarják, hogy Isten használja őket, akik egy prófétai szó akarnak lennie a mostani generációnak. Menj ki az emberek közé! Érd el az embereket!

 

Jézus maga is olyan volt a Földön, mint egy bárány a farkasok között. Ő maga mutatta be, milyen is ez. Ezt találjuk a Lukács evangéliuma 7,34-35-ben:  „Azután eljött az Emberfia, aki ugyanúgy evett és ivott, mint mások. Róla meg azt mondjátok: »Nézzétek, milyen falánk és részeges! Ráadásul vámszedőkkel és mindenféle bűnösökkel barátkozik!« Ezzel maguk bizonyították a saját ostobaságukat azok, akik ilyenféle »bölcsességeket« szoktak mondani”. Mit akart Jézus ezzel mondani? A farizeusok, akik ugye nagyon vallásos emberek voltak akkor, odamentek Jézushoz, és ezt mondták neki: „Figyelj csak ide! Te több időt töltesz bűnösökkel, mint az istenfélő emberekkel, akikkel kéne lenned. Hogy van ez?” Erre azt mondta nekik Jézus, hogy hát ott volt Bemerítő János, aki már olyannyira szellemi ember volt, hogy már kicsit fura is volt, de így is ellene voltatok. Aztán jöttem én, aki sokat van bűnösökkel, és ez se tetszik nektek. Akkor hát mit akartok? Azt mondta Jézus, hogy „Ezzel maguk bizonyították a saját ostobaságukat azok, akik ilyenféle »bölcsességeket« szoktak mondani”. Jézus ezzel azt mondta: „Farizeusok! Figyeljetek csak ide! Hadd kérdezzek valamit tőletek! Hány lelket sikerült megmentenetek ezzel az ítélkező gondolkodásotokkal, amiből következik, hogy távol tartjátok magatokat, amennyire csak lehet, a bűnösöktől? Hány lelket sikerült így megmentenetek? Akkor most nézzétek meg az én életemet és szolgálatomat! Minden bölcsességet azon lehet lemérni, hogy mennyi gyümölcsöt terem.” Én, mint pásztor, rendszeresen felteszem magamnak a kérdést, hogy nem csak abból áll-e az életem, hogy jól érzem magam így, jó fej hívőkkel körülvéve. Mert -- főleg pásztorként -- nagyon könnyű belecsúszni ebbe. Ezért kell néha kimenni a buborékból a világ többi részébe is, és tudni, hogy mi történik ott. Ezért kell más emberekkel is lennem, és nem csak mindig olyanokkal, akik ugyanúgy gondolkoznak, beszélnek és öltözködnek, mint én. Most jöttem rá, hogy ez olyan, mintha a Slim Shadyből idéznék. Ha nem tudod, ki az a Slim Shady, akkor ki kell jönnöd a valódi világba! Egyszerűen jelen kell lenned a világban!  Isten kiküld minket. Isten olyan emberekhez küldd minket, akik különböznek tőlünk. Lukács evangéliumának 5. fejezetének 4. versében ezt mondja Jézus Simon Péternek: „Evezzetek ki a mély vízre, és engedjétek le a hálóitokat halfogásra!” Emlékezzünk arra, hogy ez az első alkalom, mikor Jézus elhívja apostolnak Pétert. Amikor pedig ezt a parancsot adja neki, hogy evezzen a mély vízre, és engedje le a hálóit fogásra, akkor igazából egy prófétikus képet festett le neki arról, hogy hogyan fog kinézni az élete. Miután ez a beszélgetés lezajlott, olyan sok halat fogott Péter, hogy az ő saját hajója elkezdett süllyedni, ezért meg kellett kérni a barátait, hogy segítsenek a hajóikkal kivinni azt a sok halat. Ezt követően pedig Jézus azt mondta Péternek, hogy kövesse őt, és emberhalásszá teszi, lelkeket fog megnyerni, és embereket behozni Isten királyságába! Tehát ez egy prófétikus kép, amely megmutatta Péternek, hogy milyen életre hívja őt Jézus. Isten pedig ugyanezzel a prófétikus képpel hív minket mint gyülekezetet, erre az életformára.

 

Jézus azt mondta Péternek, hogy a mély vizekre menjen halászni. Mit jelent a mély víz? Hányan voltak már közületek búvárkodni? Bátran tegyétek fel a kezeteket! Nem bűn búvárkodni. A mély óceán, a mély víz egy teljesen más világ, mint amiben mi élünk. Vannak például hegységek és vulkánok is az óceán mélyén. Tudtátok, hogy a világ óceánjainak csak az öt százalékát tárták eddig fel? A tudósok úgy becsülik, hogy körülbelül csak a tíz százalékát fedezték fel az óceánok élővilágának. Ez ugye azt jelenti, hogy a kilencven százaléka annak, ami az óceánokban van, még nem lett felfedezve. Lehet, hogy számunkra hihetetlen dolgok is vannak ott, például sellők vagy bármi más. Egyszer egy testvérünk tényleg próbált meggyőzni minket arról, hajnali egy órakor egy Királyság Kultúra konferencia után, hogy igenis léteznek sellők, azaz félig ember és félig hal lények. Na, de térjünk vissza a komoly dolgokra. A mély víz az elveszettek világát, a sötétség világát jelenti. Valójában mikor lemész a víz mélyébe, akkor láthatod, hogy oda már nem jut le a fény. Amikor lemész mélyre, akkor sok fura és visszataszító dolgot fogsz találni. Sötét van ott lenn, hideg, és egyedül érezheted magad. Minél mélyebbre mész, annál nagyobb a nyomás, annál több a teher. Ez egy teljesen más világ, ahhoz képest, amihez mi hozzá vagyunk szokva.

 

A mély vízben különféle lények és halak vannak, amik azokat az embereket jelképezik, akiket nekünk el kell érni. Mikor lemész a mély vizekbe, akkor ne várd, hogy a mesebeli Némóval találkozol vagy más aranyos halacskával. Mikor mély vizekbe mész, akkor fura halakkal fogsz találkozni, mint például a gömbhal. (Lásd a fejezet végén lévő képeleket.) Milyen is a gömbhal? Fura színei vannak és tüskéi. Kívül szép színes, de belülről tele van méreggel. Ilyen embereket találhatsz az éjjeli bárokban, akik kívülről jól néznek ki, de belül méreggel vannak tele. Lehet, hogy másként öltözködnek, mint te, de Isten ilyen halakat akar behozni az Ő Királyságába.

 

Képzeletben menjünk még mélyebbre a víz felszínétől! Csak 20 méterre kell lemennünk, és már találkozhatunk is az oroszlánhallal. Aranyosan néz ki, nem? De ez is tele van méreggel belülről. Hasonlóképpen vannak emberek, akik kívülről jól néznek ki vagy szimpatikusak, de belül tele vannak keserűséggel és méreggel.

 

Ha 80 métert megyünk le a víz felszíne alá, akkor találkozhatunk a viperahallal. Hát nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én valamilyen oknál fogva szeretnék enni ilyet. Így vagyunk ezzel, mi kínaiak. A viperahalnak van egy olyan szerve, ami fényt bocsát ki. Ezzel oda tudja csalogatni a többi halat, és mikor azok elég közel jönnek, akkor egyszerűen felfalja őket. Közületek hányan tudják, hogy vannak ilyen emberek a világon? Olyan emberek, akik tudnak szépen beszélni, és mindenféle vonzó dolgokat csinálni, és mikor közel mész hozzájuk, és egy kicsit nem figyelsz, akkor hátba szúrnak. Mit szólsz ehhez? Isten ilyen halakat is be akar hozni az Ő Királyságába.

 

Ha még mélyebbre megyünk, akkor találkozhatunk a pelikánangolnával. Ennek nagy állkapcsa van, amit nagyon nagyra ki tud nyitni. Olyan nagyra, hogy a saját fejénél sokkal nagyobb halakat is le tud nyelni így. Ezeknek a halaknak hatalmas az étvágyuk. Hasonlóképpen vannak olyan emberek is a világban, akiknek egyszerűen olthatatlan szomjuk van a hatalomra, a gazdagságra és mindenre, amit meg lehet szerezni. Isten ilyen halakat is be akar hozni az Ő Királyságába.

 

Ha még mélyebbre megyünk, akkor találkozhatunk a gránátos hallal. Nézzétek csak meg! Ilyet már én se akarok enni. Ezek a halak döglött dolgokat esznek a tenger fenekéről. Nagy szájuk van, és ha kikerülnek az óceánból, akkor nagyon rossz szagot árasztanak. Ilyen emberek is vannak, akik csak hamisan tudnak beszélni, és csak halál jön ki belőlük. Olyanok, akik mindig csak pletykálnak, és rossz dolgokat beszélnek. A Facebook egy nagyszerű dolog, mert segít abban, hogy lássuk mi van az emberek fejében. Vannak, akik egyszerűen, minden gondolkozás nélkül megosztják, ami bennük van. Amikor aztán megnézed, hogy a barátaid mit osztottak meg, akkor jössz rá, hogy milyen sok keserűség és szomorúság van bennük. Isten ilyen halakat is be akar hozni az Ő Királyságába.

 

3,7 km-re az óceán felszíntől találkozhatunk a légtelenítő rákkal. Ők már olyan mélyen élnek az óceánban, hogy csak a vízben képesek létezni. Szükségük van arra, hogy nyomás alatt legyenek. Ha valaki felhozná őket a felszínre, akkor elpusztulnának, mert a testük nincs ahhoz hozzászokva, hogy ne lenne nyomás alatt. Ilyen emberek például a munkaalkoholisták, vagy az olyan emberek, akik mindig ellenőrzésük alatt akarnak tartani mindent. Ők egyszerűen képtelenek megpihenni, egy kicsit hátradőlni a karosszékben. Nem tudják élvezni az életet.

 

Aztán találkozhatunk még cápákkal is, akik prédára lesve úsznak, és képesek megérezni a vért sok kilométer távolságból is. Az ilyen emberek, amikor egy kis gyengeséget vesznek észre benned, már jönnek is, és megtámadnak. Mit mondd Jézus mindezekről a lényekről és erről a sokféle halról? Azt mondja, hogy hozzátok be őket a királyságomba! Hozzátok be őket a királyságomba! Isten a mély vizekbe akar minket küldeni. Biztos, hogy sok olyan fajta ember van kint a világban, akikkel elsőre nem tudunk mit kezdeni. De Jézus azt mondja, hogy kiküld minket, mint bárányokat a farkasok közé. Nekünk pedig be kell hozni ezt a sokféle halat az Ő királyságába, azért, hogy aztán az ő életüket is meg tudja változtatni.

 

Isten egy hajó képéhez hasonlítja a gyülekezetet, amivel ki kell mennünk a mély vizekre. De milyen fajta hajóra gondolt? Vannak olyanok, akiknek a gyülekezet olyan, mint egy luxus hajó. Ők azt gondolják, hogy minden értük van és róluk szól a gyülekezetben, hogy ők boldogok legyenek és jól érezzék magukat. Számukra a Szentháromság így néz ki: én, én és nekem. Gyertek és tegyetek engem boldoggá! Nem akarok semmit csinálni, csak kikapcsolódni! Egyszerűen csak jól akarom érezni magam - gondolják ezek az emberek. Ne értsetek félre, a keresztény élet szerintem is tele van örömmel. Sőt azt mondom, hogy szerintem semmiben sincs több öröm a Földön, mint a keresztény életben. Hiszen nincs annál örömtelibb dolog a világon, mint a mennyei Atyával együtt dolgozni. Nekünk, mint keresztényeknek, az az örömünk forrása, hogy együtt munkálkodhatunk a mennyei Atyával. Például mikor egy ember az imánk hatására meggyógyul. Ha ez nem öröm, akkor nem is tudom mi az öröm. Vagy mikor van egy ember, aki nem tud járni, te rárakod a kezed, és elkezd járni. Vagy mikor van egy kisfiú vagy egy kislány, aki nem lát, aztán rárakod a kezed, és ő életében először meglátja az anyukáját. Na mármost, ha ez nem az igazi öröm, akkor nem tudom mi az öröm. Tehát vannak olyan emberek, akiknek a gyülekezet olyan, mint egy luxushajó. Csak azért jönnek, hogy jól érezzék magukat.

 

Másoknak a gyülekezet olyan, mint egy tengeralattjáró, ami nagyon mélyre tud lemenni a víz alá. Ők nagyon mélyen el vannak merülve a teológiában. Néha napján, mondjuk karácsonykor és húsvétkor, kicsit feljönnek a felszínre, és kidugják a periszkópjukat, hogy körülnézzenek. Sóhajtozva veszik tudomásul, hogy a világ még mindig a pokol felé tart, gondolják, úgy kell nekik, megérdemlik, ezért újra lebuknak a mélybe. Ne legyél olyan keresztény, aki úgy él, mint ha egy tengeralattjárón utazna.

 

Megint másoknak a gyülekezet olyan, mint ez a vízen lebegő luxusétterem Hongkongban. Az ilyen emberek csak fogyasztani akarnak, és azt, hogy etessék őket szellemileg, és hogy sokszor hallják, Isten mennyire szereti őket. Azt viszont nagyon nem szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit csináljanak. Csak azt akarják, hogy etessék őket szellemileg, és ezért elhíznak szellemileg.

 

Vannak, akik pedig úgy tekintenek a gyülekezetre, mint egy hadihajóra. Az a vágy ég bennük, hogy romboljanak, és hogy leleplezzenek minden ördögi mesterkedést a világon. Ők azok, akik elmondják neked, hogy: „Tudtad, hogy a sátán irányítja ezt a vállalatot, hiszen ez és ez az ember pénzeli őket? Szóval jobb lesz, ha te se vásárolsz tőlük, és nem eszel vagy iszol ezt meg ezt, amit ők árulnak! - és hasonló mondatokat hallasz tőlük. Ők állandóan bojkottálni akarnak valamit, azaz ki akarják húzni a szőnyeget valakik alól, de szerintem ez elég nevetséges próbálkozás. Vegyünk például egy afrikai falut, ahol nem ismerik az emberek Krisztust. Szerintetek jó ötlet lenne ellenük harcolni, hogy észhez térjenek? Persze, hogy nem! Akkor minek harcolni az ellen, hogy a hitetlenek istentelen módon élik az életüket, és istentelen dolgokat tesznek? Egyszerűen nem értem ezt a hozzáállást. Néha mi keresztények minden ellen vagyunk, és harcolunk minden ellen, vagy csak azt akarjuk, hogy tudják az emberek, hogy mi mennyi mindennel nem értünk egyet. De szerintem fontosabb az, hogy mivel értesz egyet és miért harcolsz. Miről szól az életed? Mit képviselsz? Mert nem az a feladatunk, hogy úgy éljünk, hogy mindenkit az ellenségünknek lássunk.

 

Úgy kell kimennünk a világba, mint ha egy halászhajóban lennénk. Azt kell mondanunk az embereknek, hogy jöjjenek hozzánk, jöjjenek Krisztushoz. Jöjjön mindenki, aki megfáradt a nehéz terheitől, akit megtört az élet. Gyertek ide, mert mi ismerjük a Királyok Királyát, az Urak Urát, aki szeret téged, aki elfogad téged, és akinek egy csodálatos terve van az életeddel. Lehet, hogy te még nem ismered Őt, de Ő ismer téged. Ő teremtett téged. Mi vagyunk a reménység és a gyógyulás prófétái ennek a generációnak, a most élő embereknek. Mindent, amit Isten idead nekünk ezen a házon belül, ezen a gyülekezeten belül, mindent oda kell adnunk a házon, a gyülekezeten kívül élőknek is. Isten dicsősége túl nagy ahhoz, hogy bezárjuk az Ő házába, a négy fal közé. A Biblia azt mondja, hogy Isten ismerete el fogja borítani az egész Földet, akár a tenger. Mindent el fog borítani az Isten ismerete! Álljunk most fel és dicsőítsük az Urat!

Szerző: Hun Bol | 2018. augusztus 26.